A HTML formátumú dokumentumok megtekintése egy ún. "World Wide Web böngészôprogrammal" lehetséges. Hogy miért?
A HTML dokumentum-formátumot tekinthetjük az ún. hyper-text egyik megvalósítási formájának is.
A HTML dokumentum egy olyan szövegfájl, amely a szövegen kívül tartalmaz ún. "HTML-tag"-eket - formázóutasításokat -, valamint megjelenítendô objektumokra történô hivatkozásokat is. Ezek a HTML formázóutasítások (más szóval: parancsok, elemek) befolyásolják a dokumentum megjelenítését, kapcsolatait. Ezeket az utasításokat a böngészôprogram értelmezi és végrehajtja. Ezen okból a formázóutasítás mindig megelôzi azt a részét a dokumentumnak, amelyre vonatkozik.
A dokumentumkészítéshez használható HTML utasítások köre állandóan bôvül, a nyelv fejlôdik. A szabványosítás csak lassan követi a fejlôdést. Ezért nem minden böngészôprogram tudja a HTML tasítások mindegyikét értelmezni. Egy böngészô, ha számára értelmetlen utasítással találkozik, akkor kihagyja, így nem okoznak problémát az újabb keletû - még szabványosítatlan - utasítások a régebbi kiadású WWW-böngészôknek sem.
Sajnos a fentiek miatt ugyanazt a dokumentumot két különbözô program nem biztos, hogy azonos formában fogja megjeleníteni. Más oka is van ennek. A WWW-n kalandozónál kicsi a valószínûsége annak, hogy rendelkezésére áll ugyanaz a betûtípus, mint a WWW-oldalt fejlesztônek. Vagy képek esetén semmi garancia nincs arra, hogy minden böngészôprogram ugyanazon felbontásban és színszámmal tudja megjeleníteni a képet. És így tovább ...
A HTML-ben mégis az a nagyszerû, hogy nagymértékben megközelíti a platformfüggetlenséget. Egy HTML dokumentum - ha nem is azonos módon - mindenki számára megtekinthetô.

Alapszabályok

A HTML dokumentum normál szövegfájl. Bármely szövegszerkesztôvel létrehozható, ill. módosítható, amely nem használ különleges fájlformátumot vagy ha létezik TEXT formátumú mentési lehetôség benne.
A HTML utasításokat a szövegben < és > jelek közé kell zárni. Egy-egy utasítás - HTML parancs, HTML elem - hatását általában a záró utasításpárja szünteti meg, amely megegyezik a nyitó utasítással, csak a / jel vezeti be (természetesen a < és a > jelek között). Az utasítások nagy része opcionális elemeket is tartalmazhat, melyek csak a nyitóutasításban szerepelhetnek, a záróban nem. Az opciók értékadásánál az idézôjel nem mindig kötelezô, csak ajánlott. A HTML utasítás kulcsszavaiban nem különböztetjük meg kisbetûket és nagybetûket.